A Magyar Kupa harmadik fordulójában a Budai Farkasok – szintén NB I-es csapata – látogatott Abonyba. A mérkőzésen jó alkalom volt arra, hogy kicsit többet pihenhessenek az eddig sok percet lejátszó játékosaink és alkalom nyílt több új játékosnak is a bemutatkozásra. Sajnos sérültjeink száma tovább nőtt a héten Bartha Bencével, (remélhetőleg nem súlyos a boka sérülése) így ő és a továbbra is maródiak listáján szereplők is pihenhettek.
A találkozó egyben, a gyakorlást a csapat még jobban össze érését is elősegítette, hiszen a fő fókusz továbbra is a bajnokságon volt, de ettől függetlenül itt a Kupában is megakartuk mutatni, mit is tud a ceglédi csapat.
Szinte hihetetlen, de már lassan három éve nem lépett tétmeccsen pályára Imán Dzsamáli, (a magyar helyesírás szerint így kell írni a nevét, de ő Iman Jamali-ként ismert) így az egykori magyar válogatott – mondhatni nyugodtan – világklasszisban nagy volt a drukk, hogyan fog éles helyzetben játszani. Nem sok idő gyakorlatilag 10 perc után kiderült a Ceglédi KKSE, Dzsamali személyében igazi gyémántot fogott ki. Nyilván cél volt a csapat szempontjából is, hogy belője magát, de arra talán senki se számolt, hogy ennyi kihagyás után az első bő 10 percben 5 gól berámol. Olyan bomba átlövésekből, amilyeneket rég láttunk Cegléden. Az első 15 percben vezettünk is a félidő második felére azonban a jobb kapusteljesítményének is köszönhetően átvette a vezetést a Farkasok és 14-12-es előnyben mehetett a nagyszünetre.
A második játékrész nagy részében már, mind két együttes gyakorlatilag egy felforgatott, kísérletező csapattal játszott. Sajnos hamar kialakította a több gólos előnyét a vendég alakulat, így tényleg lehetett arra koncentrálni, hogy senki ne sérüljön le és hogy még inkább bejátszák magukat azok akik eddig kevesebb időt kaptak. Külön öröm a klub számára, hogy saját nevelésű játékosai is bemutatkozhattak tét meccsen. Farkas „Csoki” Bence góllal is hozzájárult a meccshez, Panghy Barnabás pedig egészen egyedülálló módon, serdülőként 16 évesen tudott a nagy csapatban bő 10 percet játszani. Végül Dzsamáli sem panaszkodhatott a visszatérését illetően, hiszen 30 szerzett gólunkból 11-et vállalt magára.
Végül 30-36-ra viszonylag simán elveszítettük a meccset, de összességében ellehet mondani, hogy azok akik pályára léptek azoknak jól szolgálatot tett a találkozó.