Mikor és hol kezdtél el kézilabdázni?
Rákócziújfaluban élek, ami Szolnok mellett található kis község. Adta a helyzet magát, hogy Szolnokon kezdjek el kézizni. Soha nem érdekelt más sportág, már hét évesen szivacskézivel megszerettem a játékot, azóta is kitartok mellette. Igazából Tiszaföldvár lett e nevelőegyesületem – Szolnokon akkoriban szűnt meg a kézi – így földvárnak’ köszönhetem az alapokat.
Hamar tovább által, mesélnél a váltásról?
12 évesen már éreztem magamban, hogy nekem a kézilabdázás több lesz, mint hobbi, szerettem volna még komolyabban űzni a sportágat. A Békés keresett meg, miután láttak az utánpótlásban játszani és miután szüleimmel láttuk, hogy jó helyre kerülök már, váltottam is klubbot.
12 évesen azért ez nagy váltás, hogy élted meg?
Igen hamar fel kellett nőni és megszokni gyerekként a koleszos életet, de mivel tudtam, hogy a céljaim érdekében cselekedtem, nem volt semmi probléma az új élethelyzet megszokásával. Békésen nagyon sokat tanultam olyan dolgokat, amit mai napig kamatoztatok a meccseken, sokat köszönhetek Kádas Lászlónak edzőmnek, aki mindig bízott bennem.
Végül két év után innen is tovább mentél, mi volt az ok?
Békés után Veszprém városába kerültem az Éles Akadémiához. Azt gondolom 14 évesen vízválasztó, hogy merre tartasz, mennyire akarod, hogy sportoló legyél. Volt több megkeresésem ez idő tájt és úgy gondoltuk szüleimmel a veszprémi Éles Akadémia az egyik legjobb hely ahol tovább fejlődhetek. Könnyen befogadott a csapat, hamar meghatározó játékosa lettem az U15-ös csapatnak. Viszont egy év után átmentem a Telekom Veszprém utánpótlásába egy szezon erejéig. Itt is jól éreztem magam két év Veszprémben minden szinten jó tanulópénz volt, de úgy éreztem haza kell jönnöm ennyi év távolét után. Az iskola váltás is közbejátszott ugyan, de minden jól alakult azóta. Hazatértem a falumba és ekkor nézelődtünk apukámmal, hogy hol van a közelben minőségi kézilabdázás.
Így kerültél a tavalyi szezonban a ceglédi utánpótlásba, hogyan jött a felnőtt képbe?
Cegléden új otthonra találtam, ide járok iskolába is. A klubban hamar sok jó barát lett, remek volt a tavalyi szezon, ahol a serdülőben és az ifiben is játszottam. Idén is úgy készültem, hogy ebben a két korosztályban számítanak rám, de legnagyobb meglepetésemre, a tavalyi szezon legvégén Varga Peti edzőm megkeresett, hogy jövőre nagy meló van kilátásban, hiszen a felnőttel kezdem a felkészülést. Mondanom se kell óriási megtiszteltetésnek éltem ezt meg és alig vártam, hogy kezdődjön az alapozás. Persze ilyen fiatalon tudom, hogy ez még csak a kezdet és idén még ugyan úgy számítanak rám serdülőben és ifiben is, de az biztos, hogy mindent megfogok tenni, hogy bekerüljek a felnőtt keretbe is.
Mi eddig a tapasztalatod a ceglédi felnőttnél?
Mindenki nagyon segítőkész velem, Juhész Karcsit külön is kiemelném, aki sokat segít, hiszen én irányító vagyok és a figurák elmagyarázásában egy ilyen tapasztalattal és tudással rendelkező embertől jó megfogadni a tanácsokat- Ami jól esik még, hogy a vezetőedző, Nagy Károly is szárnyai alá vett.
Végül mit tartasz erősségednek, mi az idei célod egyénileg és a csapattal?
Azt mondják jól látok a pályán és az egy az egy elleni párharcoknál jó döntéseket hozok, de szeretném hozzátenni, hogy nincs olyan eleme a kézilabdázásnak amibe ne kellene még sokat fejlődnöm. Most érzem a felnőttek között, mennyivel gyorsabban kell mindent csinálni, nincs annyi időd, mint az utánpótlásban. A célom az, hogy szeretném idén beverekedni magam a felnőtt keretbe és ha ez sikerült akkor minél több játékpercet kapni az NB I/B-ben. A csapat szerintem nagyon jó lesz, hazai pályán mindenki ellen győzni szeretnénk!