A bajnokságot nyerő,és az első osztályban folytató U20-as csapatunkkal kezdjük a beszámolót.
Nagy Attila:
Az idei évben is az U20 II. osztály, keleti csoportjában vágtunk neki a bajnokságnak. A tavalyi remek eredményünk után, most is elvárás volt a jó szereplés. Sajnos nehezen indult az év, hiszen többen kiöregedtek, illetve a felkészülésben többen nem tudtak részt venni nyári munka miatt. További nehézség volt, főleg a csapatépítésben, hogy az idei csapatunk játékosai más bajnokságban (felnőtt, serdülő) is szerepelnek. Így csak néhány edzésen tudtunk együtt, egy csapatként edzeni. Mind ezek ellenére jól kezdtük a bajnokságot, ami további önbizalmat adott a folytatásra. Sajnos ez a túlzott önbizalom megbosszulta magát, hazai pályán vesztettünk pontokat. Talán ezek a „pofonok” időben jöttek, hiszen ezt követően velünk hasonló játékerőt képviselő csapatokat, koncentrált, fegyelmezett játékkal sikerült megverni. Így esélyesek lettünk, maradtunk a bajnokság megnyerésére is.
A tavaszi szezont ismét túlzott önbizalommal kezdtük, ami ismételten pontok elvesztésével járt. Miskolcon sok hibával szoros, „széllel szembeni” mérkőzésen vereséget szenvedtünk. Ezt követően meccsről-meccsre csiszolódott csapatunk. Az edzéseken is gyarapodott a létszám, aminek köszönhetően csapatjátékunk is jobb lett.
Támadásaink a gyors ellentámadásokon és az egyéni, illetve a páros kapcsolatokból kialakított előnyszerzéseken alapult. Úgy gondolom, ez működött, hiszen a lejátszott mérkőzések gólátlaga 37 körüli lett. Kapusaink teljesítménye is rendben volt, aminek köszönhetően több gyors támadást tudtunk felvinni és ezekből könnyű gólokat lőni. Talán a gyenge pontunk a védelmünk volt. Több olyan mérkőzést is játszottunk, amin nem állt össze igazán és így esélyt adva ellenfelünknek a győzelemre szorosabb eredmény született.
A bajnokság forduló pontja a 18. fordulóra esett, hiszen a nagy riválisunk Gödöllő csapata pontot vesztett idegenben. Ennek köszönhetően 1 pontos előnyünk lett a tabellán, de a bajnokság megnyeréséig még sok buktató volt. A srácokon látszott, hogy bajnokok akarnak lenni. Edzéseken is koncentráltabbak voltak. A Nyíregyháza elleni idegenbeli mérkőzésre próbáltam jobban összpontosítani. Úgy gondoltam, ha ott tudunk nyerni, akkor hazai pályán senki nem fog tudni leverni. Szenzációs játékkal, nehezített körülmények között is elhoztuk a 2 pontot, amire nagyon büszke vagyok.
Az utolsó, mindent eldöntő mérkőzés, igazi döntőhöz méltó izgalmakat hozott. Nem játszottunk jól, védelmünk és kapusunk sem tudta hozni az elvártat, de mindenki megtett mindent annak érdekében, hogy bajnokok legyünk.
Nagyon büszke vagyok a csapatomra, hogy 3 év alatt a sok nehézség ellenére is sikerült a II. osztály bajnokai lennünk!